A páciens kényelmesen ül, szinte fekszik. Szeme lehunyva. Testének impulzusait végtagjaihoz és homlokához illesztett elektródák fogják fel, és fekete kábelek vezetik a halkan zümmögő számítógépbe. Semmi rosszat, fájdalmasat nem érez. Megnyugtató ez a csend. Megnyugtató, hogy miközben ő semmit sem tesz, a modern technika másodpercenként sok ezernyi adatot dolgoz fel szervezetéről. Észre sem veszi, amikor a monitoron megváltozik egy felirat. Az információ áramlásának iránya megfordul. A bonyolult szoftver kielemezte teste minden sejtjének, szervének, szervrendszerének rezgéseit, és most a feltárt hibákat kitörlő hullámokat továbbít a bőréhez hűvösen illeszkedő aranyozott tappancsokon keresztül. Még néhány perc, és vége. Nincs többé szénanátha, vég nélküli tüsszögés, papírzsebkendő halmok! Kitörölve!

Vagy mégsem?

Lehetséges, hogy egyetemet végzett orvosok százai használnak a hatóságok által engedélyezett biorezonancia műszereket, amelyek a bőr, a test elektromos ellenállásán kívül semmi mást nem mérnek; a bonyolult elméletek értelmezhetetlenek; a klinikai vizsgálatok rendre azt mutatják, hogy a műszerek nem jobbak a diagnosztikában, mint ha egy dobókockát dobnánk fel, és nem hatékonyabbak a kezelésben, mint egy-két megnyugtató szó, egy jó stresszoldó beszélgetés? Elképzelhető, hogy mindez csak egy társadalmi jelenség; hatékony placébó; esetenként megtévesztő marketing; bujkálás a jogi szabályozás útvesztőiben, megspékelve tudományos szakszavak, eszközök kifacsart, értelmetlen, egymással összeegyeztethetetlen használatával, aminek neve – áltudomány?

Az alternatív gyógyászat megteremtette a maga alternatív tudományát. Saját fizika, alternatív kémia és biológia:
„Az elektródákon keresztül a berendezés mikroimpulzusokat küld a bőr felszínére, amelyen keresztül bejut a szervezetbe. A szervezet elektrolit rendszerében ezek a mikroimpulzusok eljutnak minden egyes sejthez. A sejtek "barátként" kezelik a berendezés impulzusait és hatásukra kicsit megváltoztatják saját membránpotenciáljukat, azaz válaszolnak a berendezés mikroingereire, kérdéseire.”

Ez a téma láthatóan kívül esik a tudomány normális keretein. Amíg a CT, MRI, röntgen, EKG, EEG módszerekről, elméleti hátterükről, klinikai vizsgálataikról szabadon olvashatunk a tudományos folyóiratokban, internetes oldalakon, könyvekben, addig a biorezonancián alapuló eszközök konkrét – hangzatos szlogenektől mentes – elvi alapjai mintha az üzleti, gyártási titok kategóriájába esnének. Ha többet akarsz megtudni, akkor jelentkezz egy hétvégi tanfolyamra! Ha erre befizettél, akkor már minden valószínűséggel elkötelezett vagy. Szkeptikusok erre általában nem adnak ki pénzt.

Ne gondoljuk, hogy mindez marginális, tudományos kérdés! A több százezer, de inkább több millió forintért vásárolt készülékek jó részét egyetemet végzett orvosok használják. A kezelések 10-100 ezer forintos költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyan talán még nem nagyon, de a legtöbb Kiegészítő Magán Egészségpénztár már finanszírozza. Az orvosok tanfolyamokon szakmai kreditpontokat kapnak a készülékek használatának és tudománytalan elméleti alapjainak elsajátításáért. Az orvos- és tudóstársadalom csendben asszisztál ahhoz, hogy ezek az elméletek és praktikák beszivárogjanak a neves egyetemekre is.

Forrás: http://szkeptikus.blog.hu/